Normál feldolgozás: Felnőttek

Több projektnek (OTKA, NKFP, OTKA-NWO) célja a funkcionális specializáció mintázatainak tanulmányozása észlelési és beszéd-feldolgozási helyzetben normál felnőttek (normál hallású, egynyelvű, 18-30 éves) körében az eseményhez kötött agyi potenciál (EKP) technika használatával. Ezen tanulmányok kiindulópontként szolgálnak a többi, kortikális újraszerveződéssel, fejlődéssel, fejlődési kockázatokkal és zavarokkal foglalkozó tanulmányunkhoz. Az éppen futó projektek közé tartoznak azon vizsgálatok, melyek a hallási eseményszerveződéssel, számfeldolgozással, elemi aritmetikával, fonológiával és grammatikai illetve szemantikai feldolgozással foglalkoznak az írott és beszéd nyelvben.

A kutatások az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) módszerét ötvözik a fejlődés-neuropszichológiai és más viselkedéses módszerekkel. A kutatásoknak nem az EKP összetevők sajátosságainak a feltárása a célja, hanem a kognitív funkciók, ezen belül elsősorban a nyelvi értés a hallási észlelés és a számolás integrációs folyamatainak feltárása az EKP segítségével. Az integrációs folyamatok egyes szintjein (akusztikus, nyelvi, nyelv és számok) a vizsgálatok alapvetően abból indulnak ki, hogy a reprezentációval illetve a szerveződési szabályokkal való össze-nem illés eltérő agyi funkciókhoz kötött, így eltérő EKP komponensekkel követhető. A normál nyelvi funkciók vizsgálata minden esetben fiatal felnőttekkel, majd iskoláskorú gyerekekkel történik. A vizsgálni kívánt fejlődési zavarokban (elsősorban diszlexia és diszkalkulia) az egyes nyelvi funkciók sérülése eltérő szintű és eltérő etiológiájú, ezért választottuk őket tanulmányozandó csoportként. Az akusztikus percepcióban megvalósuló integrációs folyamatokat az elemi szenzoros és magasabb szintű nyelv-specifikus szerveződési szinteken kívánjuk követni. Feltételezzük, hogy a nyelvi zavarokkal nem csak a gyors változások, hanem lassú integrációs folyamatok zavara is együttjár. A jelentésfeldolgozás fejlődési és szerveződési zavarainak vizsgálatában az EKP-ok új módszereivel tisztázzuk, hogy reprezentáció vagy a reprezentációhoz való hozzáférés eltérései állnak-e a feldolgozás éretlensége vagy zavara mögött. Munkacsoportunkban új kísérleti elrendezést használó vizsgálatokban kimutattuk a számreprezentációk előhívásában szerepet játszó, modalitásfüggő tulajdonságokat. Jelen pályázatban azt vizsgáljuk, hogy a nyelvi és számreprezentáció miként épül egymásra, a zavarok melyik rendszerhez köthetők.

Viselkedéses vizsgálatok és EKP-ok segítségével afáziás felnőtteket vizsgálunk. Azt kutatjuk, hogy a kortikális újraszerveződésre milyen mértékben támaszkodik a nyelvhasználat, illetve mennyire módosítható a nyelvi reprezentáció a beszédterápia révén. Legújabb eredményeink szerint az afázia különböző típusaiban a nyelv különféle szintjeihez való automatikus hozzáférés és a nyelv használata erősen disszociál. Több különböző kísérleti megközelítés használatával tisztázzuk azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kortikális újraszerveződés során a megváltozott feldolgozás és a megváltozott neurális alapok létrejönnek.

A felnőtt vizsgálatokban azonosított funkcionális alrendszerek fejlődési folyamatát tanulmányozzuk. Ez a megközelítés lehetővé teszi a kognitív rendszerek, és elsősorban a nyelvi rendszer architektúrájának és eredetének megértését. Ezen vizsgálatokban egyszerre használunk neuropszichológiai, EKP és viselkedéses vizsgálati módszereket.

Különféle fejlődési kihívásokkal küzdő gyermekeket vizsgálunk. A csecsemővizsgálatok a beszélt nyelv lehetséges feldolgozási deficitjeire fókuszálnak koraszülött babáknál. Iskoláskorú gyermekeknél a fejlődési diszlexia, a diszkalkulia, a specifikus fejlődési zavar és a szerzett gyermekkori afázia feldolgozási deficitjeinek EKP korrelátumait vizsgáljuk.